Elsősorban szeretném leszögezni, hogy ezen munka során rengeteg tapasztalatot és tudást szereztünk, melyeket a továbbiakban bizton állíthatom, hogy hasznosítani tudunk. A feladat egy nagyjából 1200 négyzetméternyi kőfelület előzetes tisztítása volt, a végső tisztítást és restaurátori utómunkákat egy másik alvállalkozó végezte. A szárazjeges tisztítás oka, hogy a kivitelező részéről kizárásra került a szemcsével történő tisztítás, mivel a munkaterületen folyamatos mozgás van más szakmák részéről illetve a Budai Vár területén kifogásolható a „poros” technológia, továbbá az eredeti felületek megőrzése is kiemelten fontos volt. A beltérben a nagynyomású mosásos technológiákat szintén ki kellett zárni. Ezek a peremfeltételek sajnos erősen behatárolták a megrendelőnk lehetőségeit, így maradt a szárazjeges előtisztítás majd a kézi erővel történő tisztítás.

A munka során az alábbi felületekkel és szennyeződésekkel találkoztunk:

-        Ruskicai márványból készült oszlopok, melyeket nitrocellulóz lakkal vontak be;

-        Ruskicai márvány lépcső (aula díszlépcső), ezen felületeken ragasztócsíkok (padlószőnyeg ragasztási nyomai) valamint a korábbi takarításból származó feketés lerakódások voltak láthatók;

-        Kaprevári (ma Kaprióra) mellvédkorlát, feltehetően waxolt felület;

-        Trachit lépcsőházak, itt leginkább beletapadt szennyeződésekkel, rossz minőségű pótlásokkal valamint falfestékkel szennyezett felületekkel találkoztunk;

-        Homokkő lépcsőházi oszlopok, csigalépcsők, a trachit lépcsőkhöz hasonló szennyeződések.

A ruskicai márványoszlopokról a nitrocellulóz lakk tisztítása igen jó hatásfokkal zajlott, hátrányként kell megemlíteni, hogy a napi letisztított felület körülbelül 20-25 négyzetmétert nem haladta meg. Ennek oka, hogy a fényes felület megszórását követően súrlófényben részletesen újra át kellett nézni a már tisztított felületet. Itt hátrányként elmondhatjuk, hogy az éles sarkokból több esetben a technológia sajátosságaiból adódóan fellelhetőek voltak lakk maradványok. A márvány felület porozitása miatt továbbá a mélyebb pórusokban maradtak kisebb mérvű anyagmaradványok. Ellenben bizton állíthatjuk, hogy a szárazjeges tisztítással jelentős humán erőforrást és időt takaríthattunk meg. A ruskicai márvány jól ellenállt a szárazjég-szórási technológiának, nem roncsolódott és az eredeti felület sem károsodott.

Ruskicai oldal és díszlépcsőkön már nem volt lakkozás, a lépcsőfokokon szürkés-feketés leszívódások valamint a stokkolásba (mely a kevesebbet használt fokoknál jobb állapotban maradt meg) szintén feketés szennyeződésekkel találkoztunk. Ez a folyamatos használat során valamint a szakszerűtlen felmosás során (mely valamilyen lúgos vagy savas felmosószerrel történt) beivódott és a felületre kövesedett szennyeződés volt. Továbbá a leragasztott padlószőnyeg ragasztócsíkjai is megtalálhatók voltak a lépcsőfokokon (fokonként kettő). A szárazjeges tisztítással önmagában csak elégséges hatékonyságot tapasztaltunk, a ragasztó csíkok leszórhatók voltak, azonban itt is találkoztunk olyan részekkel, melyekhez igen komoly mértékben leszívódtak a felületbe. A saját és a megrendelői igény minél magasabb fokú kielégítése érdekében ezért speciális tisztítószerrel előkezeltük a felületet és kézi erővel a pórusokba dolgoztuk. Ezután következett a szárazjeges tisztítás, amellyel így már gyors, hatékony és látványos eredményt értünk el. 

A kaprevári mellvédkorlát volt az összes felület közül a legrosszabb, mind tisztítási hatásosságban, mind eredményben ki kell jelentenünk, komoly utómunkára volt szükség, mely egy más technológia választása esetén jelentősen kevesebb lett volna (itt merül fel hátulütőként a szemcseszórásos technológia kizárása). A felületen vegyesen volt wax illetve lakk, továbbá számtalan szakszerűtlen pótlás. A szárazjég-szórásos technológia nagy kinetikai energiával is dolgozik, meg kellett állapítanunk, hogy az agyagosabb kaprevári kő kisebb mértékben viseli el ezt a terhelést, mint a rusckicai márvány. Előny volt viszont, hogy a laza, szakszerűtlen pótlásokat a jég eltávolította, így ezzel jelentős kézi erőt spóroltunk. A leszívódott és szennyezett felületre felkent wax viszont olyan vékony felületi réteget képezett, hogy a szárazjég látványos eredményt nem ért el a felületen. A felületen már a waxolás előtt is megtalálható szennyeződést a wax konzerválta és még inkább a felületbe juttatta.

A trachit lépcsőházak felső szintjei jó állapotúak voltak, az itt található szennyeződésekkel könnyen és – a ruskicai oszlopokhoz mérten – gyorsan lehozta a technológia, az alsóbb szinteken azonban rengeteg pótlás volt a lépcsőfokokban, ezek jelentős részét a jéggel könnyedén eltávolítottuk, jelentős időt spórolva a későbbi restaurátori dolgozóknak (a kézi kivésés hatalmas feladat és rengeteg időt emészt fel). Nyilván itt is voltak olyan részek, melyekre elengedhetetlen volt a kézi munkavégzés (csemperagasztóval teljes felületen behúzott lépcsőfokok) ez azonban az összes pótlás mintegy 15-20%-át tette ki. A lépcsőfokok oldalán, hátoldalán felkent glett, falfesték felkenéseket (egyes helyeken 15-20 cm szélességben) a jég könnyedén távolította el. Ugyanez mondható el a kovácsoltvas korlát alatt a kőfelületre lecsepegett zománcfesték foltokról is. A trachit kő szintén jó viselte a jég által nyújtott terhelést.

Az utolsó feladat egy homokkő csigalépcső (illetve a trachit lépcsőházakban található pihenők oszlopai is homokkőből készültek) tisztítása során különösen kellett figyelni a helyesen megválasztott nyomásra illetve szórási távolságra, szemcseméretre. A homokkő puha anyagát a jég képes megkezdeni, ezért itt óvatosan dolgoztunk. A homokkő felületeken a pórusokba betaposott szennyeződések, falfesték illetve a korlát alatt zománcfesték csepegések voltak fellelhetők. A betaposott szennyeződések jelentős részét sikerült eltávolítani, valamint a falfesték, glett nyomok is teljesen eltűntek a lépcsőkről. A zománcfesték eltávolítása csak kicsit agresszívabb módon volt hatékony, ami a felület szükségszerű koptatásával volt elérhető.

Összegző megállapítások:

-        A szárazjég-szórási technológia nem olcsó, azonban mérlegelni kell, hogy az adott munka kézi erővel történő elvégzése arányaiban sokkal magasabb költségekkel fog járni (pl: a nitrocellulóz lakk letisztítása az oszlopokról becslések szerint 30-40 napos munkát adott volna 6 főnek, ezzel szemben 10 munkanap alatt a lakk 95-98 %-át sikerült eltávolítani);

-        A kőfelületekbe beivódott szennyeződéseket (pl.: savas lefolyások, lemaródások) a jég a felületről nem képes eltávolítani;

-        Egyes szennyeződések hatékony, teljes és gazdaságos eltávolításához a szárazjeges technológiát megelőzheti valamilyen tisztítószeres (szigorúan az adott felületnek megfelelő, műemlék esetén restaurátori felügyelet mellett) előkezelés, fontos, hogy ez nem váltja ki a szárazjég-szórást, hanem kiegészíti (kevesebb nedvesség, vegyszer bejuttatása, kevesebb kézi erős munkavégzés);

-        A szakszerűtlen pótlások eltávolítása könnyen és gyorsan megoldható;

-        A falfesték, glett, zománcfesték a kőfelületekről könnyen és gyorsan eltávolítható (korábbi tapasztalatok alapján ugyanez elmondható a zuzmó, moha egyéb kültéri szennyeződésekről is);

-       Puhább szerkezetű, porózus kövek esetén különös tekintettel kell eljárni.