A szárazjég a jéggel ellentétben nem vízből, hanem szén-dioxidból készül, illetve annak szilárd halmazállapota.

Gyártása a hidrogénnel együtt, gőzátalakítással történik. A folyamat a vízgőz (H₂O) illetve a metán (CH₄) reakcióján alapul. A két anyagot különböző eljárásokkal készítik elő a reakcióhoz: hevítik, komprimálják, demineralizálják, pH korrekciót hajtanak végre stb. A két anyagot reaktor csőben katalizátor segítségével nagy hőmérsékleten reakcióba léptetik, minek következtében hidrogén és szén-dioxid gáz keletkezik. A hidrogént és a szén-dioxidot szétválasztják, majd a két gázt cseppfolyósítják.

A szén-dioxid expandálása során (a cseppfolyós halmazállapothoz mérten térfogata 1,1x növekszik) finom porított hó (szénsav-hó) keletkezik, melyet préselnek. Kinézetre nagyban hasonlít a normál jéghez, tulajdonságai azonban ettől eltérőek:

• mivel szén-dioxid gázból készült nem tartalmaz vizet (száraz!)
• hőmérséklete -78,5 °C
• normál nyomáson nem olvad, hanem szublimál (szilárd fázisból azonnal gáz fázisba alakul át)
• nem mérgező, de oxigén-kiszorító hatása van (munkakörülmények során biztosítani kell a jó szellőzést, beszállásos munkaterület esetén a zárt légzésvédelmet)
• nem tűzveszélyes, tűzvédelem területén oltásra használt gáz
• stabil molekulájának köszönhetően általában semleges anyagként viselkedik és nem lép reakcióba környezetével

A szárazjég-szórás, mint tisztítási eljárás alapvetően három fizikai jelenség együttes hatásán használja fel.

• Kinetikai energia: a kiáramló szemcse annak súlya, sebessége illetve a felület távolsága határozza meg a becsapódási energiát, ami a tisztítási folyamat alapja.
• Szublimáció: a becsapódó jégszilánk a környezetében (itt a szennyeződés illetve a felület) hirtelen szublimál, ami a kis mérete miatt gyorsan következik be. A szublimáció során a szén-dioxid térfogata jelentősen növekszik a szilárd-gáz halmazállapot között, ez helyi, mikro nyomásnövekedéssel jár, a szennyeződés repedéseiben illetve a felület-szennyeződés határvonalán fejti ki tisztító hatását.
• Hőmérséklet-különbség: a felületen található szennyeződés hamarabb, nagyobb mértékben szenved el hőmérséklet-csökkenést, ami az eltérő tágulási tulajdonságok miatt lazítja a szennyeződést, valamint segíti annak leválását a felületről.

Ez igen változó, nagyban függ a felületen található szennyeződéstől, annak jellegétől és vastagságától valamint a tisztítandó felület hőmérsékletétől, anyagi jellemzőitől, vastagságától. A tisztítási folyamat egyrészt alapul a szennyeződés és a tisztítandó felület anyaga közti hőmérsékletkülönbség előállításától, így nyilván az eredeti felület hőmérséklete is csökken. Általánosságban elmondható, hogy a jól eltávolítható szennyeződések esetén az eredeti felület hőmérséklete markáns csökkenést nem mutat. Az erre érzékeny felületek tisztítása során igyekszünk úgy végrehajtani azt, hogy a lehető legkisebb legyen az eredeti felület áthűlése.

Fontos, hogy ez felülettisztítási eljárás, nem azonos az abrazív (koptató), szemcseszórási eljárásokkal. A fémekkel szemben nincs koptató hatás egyáltalán nem áll fenn. A tisztítás során nem képződik másodlagos szennyeződés illetve azokon a helyeken ahol nincs lehetőség vizes tisztításra vagy nem használható szemcse kiválóan alkalmazható. A technológia igazán a zsíros, olajos alapú továbbá a kormos/kátrányos szennyeződések eltávolításában mutatja meg előnyeit. Alkalmazási területei a műkőlépcsők tisztításától a könnyűiparon át(nyomdaipar, élelmiszeripar) egészen a veterángépjárművek alvázainak, gépalkatrészeinek sőt esetenként kárpitok tisztításáig terjednek.

Bár a technológia – egy homokszóráshoz mérten – viszonylagosan drága eljárás, az utómunkák ideje minimális (másodlagos szennyeződés). A technológia teljesen mobil a helyszínen végezhető, nincs szükség a tisztítandó berendezés kiszerelésére, sőt hozzáférhetőségtől függően a megbontására sem, ami időt és ezáltal pénzt spórol meg. Továbbá nincs szükség a termelés hosszúidejű leállítására mivel a tisztítás egy általános karbantartás keretében is elvégezhető.

Megjegyzés: a szárazjéggel történő felülettisztítás antibakteriális hatással is bír, dekontanimálási területen történő felhasználásra az Európai Unióban, USA-ban végeztek kutatásokat. Hazai vonatkozásban erre vonatkozóan szakirodalom illetve az illetékes hatóságok szakmai állásfoglalásáról jelenleg nincs tudomásunk.

https://www.foodnavigator.com/Article/2014/06/06/Foodborne-pathogens-reduced-with-dry-ice-blasting-decontamination?utm_source=copyright&utm_medium=OnSite&utm_campaign=copyright

http://icomst-proceedings.helsinki.fi/papers/2013_06_25.pdf