Az ismertetés során nem térek ki olyan segédrendszerekre, mint például a védőkámzsa és annak levegőellátó rendszere, a hangsúlyt csak a működéshez szükséges főbb berendezésekre helyezem. A szemcseszóró rendszer teljes logikai felépítése az ábrán látható.

Szóró-rendszer sematikus ábrája

A szóró-rendszerek – ahogy az nevükben is szerepel –finoman őrölt szemcsét juttatnak a tisztítandó felületre, amely a becsapódása során koptatással távolítja el a szennyeződést. Nagyon fontos, hogy a szemcseszóró rendszerek minden esetben valamilyen abrazív (koptató) jelenséggel párosulnak , ezért kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy milyen felületet milyen anyaggal tisztítunk meg. Mi okozza a felület tisztítását? A válasz a szemcsék kinetikus energiája. Ez az ami befolyásolja a szemcseszórást és meghatározza annak jellegét. Így sokszor azonos anyagok eltérően viselkednek más és más kinetikai energia szinten. A szemcseszórás az alábbi törvényen alapul:

E_k= (m*v²)/2

E_k – kinetikai energia [J]
m – szemcse súlya [kg]
v – szemcse kilépési sebessége [m/s]

A szemcse sebességét a szórási nyomás befolyásolja, ez adott esetben több száz km/h-s sebességet jelent. A szemcse súlya méretéből adódóan következik, ez a technológia használata során mondható állandónak. A helyszínen – már kiválasztott szóróanyag mellett – jóformán csak a szórási nyomással valamint a szórási távolsággal tudjuk változtatni a kinetikai energiát és befolyásolhatjuk a szórás hatását a felületre (hiszen a szemcse tömege, sebessége befolyásolja a koptató hatást). Ebből következik tehát, hogy minél nagyobb a kinetikus energia, annál nagyobb a tisztítási vagy éppen az abrazív hatás. Befolyásoló hatással van még a szemcse keménysége, amely annak sajátos anyagi tulajdonságai, fontossága, hogy a felületre becsapódáskor milyen mértékben deformálódik, a kinetikai energiáját milyen mértékben adja át a felületre. Nyilván a keményebb szemcse hatékonyabban tisztít ugyanakkor a felületet is jobban károsítja. Kérdés lehet még, hogy a becsapódási szög befolyásolja-e a hatékonyságot. A válasz igen, a merőleges jellegű sugár a felületre teljes egészében átadja energiáját adott esetben károsítva, terhelve azt (számos kalapácsütéshez hasonló). A szóróanyag 45 fokos vagy élesebb szögben történő behatása a felületre kevésbé adja át annak mozgási energiáját, a szennyeződést mintegy borotválva. A becsapódási szög egyenesen arányos a felületre mért ütőhatással, azaz minél inkább közelítünk a merőlegeshez, annál nagyobb.
Belátható, hogy nagy rutint és hozzáértést követel, hogy a megfelelő felülethez a megfelelő méretű szemcsét válasszuk ki és azt olyan nyomással juttassuk ki, amely még nem okoz kárt, de a lehető leggazdaságosabban használja fel a rendelkezésre álló szóróanyagot úgy, hogy a kívánt felületet elérjük.